243 éve, 1778. augusztus 3-án nyitották meg a milánói Scalát, a világ egyik legjelentősebb operaházát. A Scalában volt számos Rossini-, Verdi-, Puccini-mű bemutatója, innen indult a hírnév felé Enrico Caruso, Beniamino Gigli, Maria Callas, Monserrat Caballé és Luciano Pavarotti.

158 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője. Magát „kövek alatt nőtt fűnek” mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.

332 éve, 1689. augusztus 3-án született Eperjesen gróf Bercsényi László, Rákóczi hadnagya, Franciaország magyar származású marsallja. A kuruc főgenerális, gróf Bercsényi Miklós egyetlen fia kalandos életutat járt be.

2020. augusztus 31-én nyitotta meg kapuit az Új világ hajnalán – Tisza István nevet viselő időszaki kiállítás az Országház épületében. Bár a pandémia következtében fellépő korlátozások miatt egy ideig bezárásra kényszerült, most újra várja a dualizmus korszaka iránt érdeklődőket.

Harmincnéggyel 1154-re emelkedett a világörökségi listán szereplő helyszínek száma az UNESCO illetékes bizottságának a kínai Fucsouban tartott, szombaton befejeződött ülésén, amelyen utolsóként a dunai limes németországi, ausztriai és szlovákiai szakaszát ismerték el világörökségként.

A kormány döntésével a magyar állam 5,6 millió euróért megvásárolta a Batthyány család levéltári okleveleit, két doboznyi, összesen 520 dokumentumot – közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hétfőn Budapesten.

Frances Farmer egész életében súlyos mentális problémákkal küszködött. A színésznő azonban csak egy Hollywood bukott angyalai közül.

Régi pénzérmék és ősi megnevezések léteznek, de a valuták legtöbbször történelmi léptékkel mérve tinédzserkorban fejezik be pályafutásukat. A pénznem fogalmának szigorú, technikai alapú értelmezése gyakran nincs összhangban a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok változásával.

Páratlanul jó állapotban megőrződött hajóroncsra bukkantak tavaly búvárrégészek a Finn-öbölben, az idei feltárásokon a szakembereknek sikerült megállapítani, hogy a holland stílusú, fából készült vitorláshajót (fluit) 1636-ban építették.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 2-án emlékeznek meg a holokauszt roma áldozatairól. A világnap dátuma arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra közel háromezer cigányt gyilkoltak meg SS-katonák az auschwitzi haláltáborban.

Pablo Escobar, „a kokain királyának” megítélése a mai napig megosztja a kolumbiai társadalmat. Hatalma csúcsán Kolumbia a világ egyik legrosszabb gyilkossági mutatóival bíró országává vált, ugyanakkor Escobar teljes lakónegyedeket épített a szegények számára, s egyéb jótékony tevékenységet is végzett.

85 éve, 1936. augusztus 2-án halt meg Louis Blériot francia mérnök, a repülés úttörője. Ő volt az első ember, aki átrepülte a La Manche-ot, és a levegőben ő lépte át először az óránkénti 100 kilométeres sebességet.

76 éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Beneš államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet „a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”.

88 éve, 1933. augusztus 2-16. között rendezték meg a IV. cserkész világtalálkozót Gödöllőn. A rendezvény megszervezésében főszerepet vállalt a tiszteletbeli magyar főcserkész gróf Teleki Pál, korábbi és későbbi miniszterelnök, akit a kabinet kormánybiztosi jogkörrel is felruházott.

Ősi vadkutya maradványaira bukkant egy spanyol-olasz-grúz paleontológuscsoport a grúziai Dmanisi régészeti lelőhelyen. A megtalált csonttöredékek – fogak és egy állkapocsdarab – alapján úgy vélik, hogy a kutya mintegy 30 kilogramm súlyú lehetett, és egy fiatal egyed volt.

Megmentenének egy szénné égett évezredes olajfát Olaszországban, Szardínia szigetének nyugati részén, ahol 20 ezer hektáron égett le a növényzet a múlt hétvégi tűzvészben.

Konzerválják a híres német régész, Heinrich Schliemann (1822-1890) Trója-gyűjteményének kézzel írt dokumentumait.

A Vatya-kultúra társadalmi különbségeibe, valamint egy előkelő nő és ikermagzatai tragikus sorsába enged bepillantást egy új tanulmány, amely egy olasz-magyar kutatócsoport kutatásait foglalja össze.

Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo–11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint.

Talán nem meglepő, hogy a valóság az asszaszinok kapcsán sokkal árnyaltabb, mint azt a legtöbb helyen olvashatjuk. Némi túlzással asszaszinok ma is léteznek, persze nem úgy, ahogy azt magunk elé képzeljük, tehát ne egy rejtőzködő, gyilkos szektára gondoljunk.

155 éve, 1866. augusztus 1-jén indult el Pesten az első lóvasút, a járat a mai Kálvin tér és Újpest között biztosította a menetrend szerinti összeköttetést. 1868-ban készült el a városligeti és a kőbányai vonal, a pályán első, másod- és harmadosztályú, zárt és nyitott kocsik közlekedtek, köztük emeletesek is.

357 éve, 1664. augusztus 1-jén a Montecuccoli vezette keresztény hadak Szentgotthárdnál megsemmisítő vereséget mértek a törökre. Az ezt követően megkötött vasvári béke azonban a török kezén hagyta addigi hódításait.

„Boszorkánymester ön, Kempelen?” – kiáltott fel elragadtatva Mária Terézia, amikor Kempelen Farkas a bécsi udvarban bemutatta sakkozógépét. A magyar feltalálótól már megszokhatta a Habsburg-udvar, hogy egyedülálló mérnöki vívmányokkal kápráztatja el a közönséget, ám a Török névre keresztelt legújabb masinája mindenen túltett.

Báthory Erzsébet ma az egyik legismertebb magyar történelmi személy, természetesen Puskás Ferenc után. A róla szóló irodalom szinte kimeríthetetlen, angolul még nem létező naplóját és levelezését is kiadták. Történészek vitatkoznak arról, hogy valóban megtette-e mindazt, amivel vádolták, vagy inkább ő tekinthető áldozatnak.

107 éve, 1914. július 31-én született Louis de Funès, a francia filmművészet egyik legnagyobb komikusa. Több mint 130 filmben és 100 színdarabban játszott, igazi műfaja a burleszkbe hajló vígjáték volt, amelyben megcsillanthatta ezerarcúságát, gesztusainak és mimikájának sokféleségét.

135 éve, 1886. július 31-én halt meg Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző, az egyik legismertebb magyar komponista. A magyarul tökéletesen meg nem tanuló, de magát mindig magyarnak valló Liszt nevét viseli 2011 óta a ferihegyi nemzetközi repülőtér, ahol néhány éve emléktáblát avattak tiszteletére.

Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Korszakalkotó munkát végzett az általa elnevezett radioaktivitás tanulmányozása és alkalmazási lehetőségei terén.

51 éve, 1970. július 31-én szolgálták fel utoljára a brit Királyi Haditengerészet hajóin a „tot” néven ismert napi fejadag rumot a tengerészeknek. A kora újkorban bevezetett napi alkoholfejadagot a 19. századtól fokozatosan csökkentették, e tendenciát a modern technika gyorsította fel.

15 éve, 2006. július 30-án, 86 évesen hunyt el Budapesten Zenthe Ferenc Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas film- és színpadi színész, a Nemzet Színésze. A jóképű, szerény művészt több nemzedék is a szívébe zárta – egyesek a Tenkes kapitányaként, mások a bölcs Taki bácsiként emlékeznek rá.

76 éve, 1945. július 30-án egy amerikai hadihajót két japán torpedó talált el, aminek következtében a hajó 12 perc alatt elsüllyedt. 900 matróz élte túl a katasztrófát, de ők sem lélegezhettek fel: a tengerbe került, csonkolt végtagú, megégett tengerészeknek cápák hadával kellett szembenéznie.